Digitális Jólét Program Kiválósági Központ

MOÓR GYULA TUDOMÁNYOS PÁLYÁZAT

A Digitális Jólét Nonprofit Kft. a Hunexpert Kft.-vel mint lebonyolítóval közösen Moór Gyula jogtudós emlékére tudományos pályázatot hirdet. A pályázat mottója: Digitális Jólét Program (DJP) – áttörés a digitális fejlesztésekben. A pályázók három szekcióban - Digitalizáció, Adatvagyon és Mesterséges Intelligencia - nyújthatták be pályamunkáikat.

Digitális Jólét Program Kiválósági Központ jön létre az ELTE-n

Együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá Dr. Borhy László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) rektora és Dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetője a digitalizáció különböző területein való jövőbeni együttműködésről. A megállapodás révén a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Digitális Kiválósági Központtal gazdagodik.

1888 - 1950

Moór Gyula

Moór Gyula 1888. augusztus 11-én, Brassóban született. Jogi tanulmányait a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen 1911-ben abszolutóriummal fejezte be, majd 1913 májusában ugyanott királygyűrűs jogi doktorrá avatták, 1917-ben pedig magántanári képesítést szerzett. 1912 és 1914 között két hosszabb tanulmányutat tett Németországban.

Moór Gyula tanulmányútjain megismerkedett a különböző jogbölcseleti irányzatokkal, és elsősorban Rudolf Stammler német jogfilozófus hatására – a tervbe vett gyakorlati jogászi hivatást feladva – érdeklődése a jogbölcselet felé fordult. 1914 szeptemberétől az eperjesi Evangélikus Jogakadémián a jogbölcsészet és a büntetőjog rendkívüli, 1917-től rendes tanára, közben 1914 szeptemberétől négy évet töltött a fronton, és tüzér főhadnagyként szerelt le. 1918 novemberétől 1919 májusáig Kolozsvárott a jogbölcselet rendes tanára. 1920-tól 1921-ig az ideiglenesen Budapesten működő utódegyetemen nemzetközi jogot tanított. 1921 szeptemberétől 1929 nyaráig a Szegedre költözött Ferenc József Tudományegyetemen a jogbölcselet kinevezett rendes tanára és a Jogfilozófiai tanszék vezetője – 1923-ig a Nemzetközi jogi tanszék megbízott vezetője is –, az 1924–1925-ös tanévben pedig a bölcsészkar dékánja. 1929-től 1948-ig a fővárosi Pázmány Péter Tudományegyetemen ismét jogfilozófiai nyilvános rendes tanár és tanszékvezető, s közben kétszer a Jog- és Államtudományi Kar dékánja (1935–1936-ban, valamint 1947 szeptemberétől 1948 januárjáig). 1945–1946-ban az egyetem rektora, 1946–1947-ben a rektor helyettesítője. A nyilasokkal szembeni éles kritikái miatt a német megszállás idején, 1944-ben bujdosnia kellett. 1945-ben a számára felajánlott moszkvai nagyköveti beosztást (később pedig az igazságügy-miniszteri, illetve köztársasági elnöki jelölést) nem vállalta el, ehelyett igen nagy aktivitással vett részt a felsőoktatás újjászervezési, az egyetemi oktatás megindítási munkálataiban. Ekkor lett az Országos Köznevelési Tanács tagja, a Felsőoktatási szakosztály elnöke és az Országos Szabadművelési Tanács tagja. 1947 őszétől hosszabb ideig betegeskedett, 1948 januárjától a dékáni feladatokat sem tudta teljesíteni. 1948-ban politikai okok miatt egyre több támadás érte, az év végén nyugdíjazták, a hatalom a tudományos és közéletben egyaránt háttérbe szorította.

A tudományos pályán elért sikerei következtében 1925 májusától a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1942 májusától rendes tagjává választották, majd 1945 májusától 1946 júliusáig igazgató tagja, és tisztséget viselt az MTA Filozófiai, továbbá a Jogtudományi bizottságában is. 1949. október végén – mint politikai kegyvesztett személyt – tanácskozó taggá minősítették vissza. Akadémiai tagságát csak 1989 májusában állították helyre.

Egyetemi tanári és tudományos munkásságában a jogfilozófia játszotta a főszerepet. Fő területén kívül foglalkozott szociológiai, filozófiai, részben büntetőjogi, közjogi és magánjogi kérdésekkel és – bőséges egyetemi professzori tapasztalatok birtokában – a jogi oktatás reformjával is. A két világháború közötti időszak jogbölcseletének kiemelkedő alakjában számos cikk és tanulmány szerzőjét is tisztelhetjük. Írásait többnyire az Athenaeum, a Magyar Társadalomtudományi Szemle, a Magyar Jogászegyleti Értekezések, a Budapesti Szemle, a Jogállam, Jogtudományi Közlöny című folyóiratok közölték.

Több szervezetben, tudományos egyesületben tisztséget, illetve tagságot vállalt. Az egyik legjelentősebb magyar jogfilozófus 62. életévében, 1950. február 3-án halt meg Budapesten. Tiszteletére 2011 februárjában a közigazgatási és igazságügyi miniszter Moór Gyula-díjat alapított.

Forrás: Digitalizált Törvényhozási Tudástár

Témakörök

Digitalizáció témakör

I. Helyezett

Dr. Ritó Evelin

“Az okos város, mint a digitalizáció nagy vívmánya” 

II. Helyezett

Büki Bettina

“A Gazdasági Versenyhivatal fogyasztóvédelmi tevékenysége a digitális piacokon az információhiány és a megtévesztő mulasztás tükrében”

III. Helyezett

Balázs Barnabás

“Hogyan legyek felejthető?”

Mesterséges intelligencia témakör

I. Helyezett

Ferencz Bálint

„00110011 – mondta a bíró, és felmentette a vádlottat. Az algoritmikus döntéshozatal aktuális kérdései” 

II. Helyezett

Dr. Csitei Béla

“Az autonóm járművek és a büntetőjogi felelősség, avagy gondolatok a bűncselekmény fogalmának alkalmazhatóságáról”

III. Helyezett

Szilvásy András

“A mesterséges intelligencia kihívásai a szellemi alkotások jogában”

Adatvagyon témakör

I. Helyezett

Szikszai Marcell

“Orwell már Kínában is? A társadalmi kreditrendszerek” 

Együttműködő felek

Digitális Jólét Program Kiválósági Központ

„A Digitális Jólét Program szakmai elemző tevékenységét eddig is a magyar felsőoktatási intézmények hangsúlyos bevonásával valósította meg, ezzel előmozdítva az intézmények nemzetközi szinten is értelmezhető szakosodását és specializálódását bizonyos digitalizációval összefüggő témakörökben” – mondta Dr. Gál András Levente, a DJP szakmai vezetője. Hozzátette: a DJP és a felsőoktatási intézmények együttműködésének további célja, hogy a közös munka eredménye beépüljön a képzési rendszerekbe, serkentve a további kutatómunkák és szakmai műhelyek létrejöttét.

A megállapodás értelmében a felek mostantól számos területen tesznek közös erőfeszítéseket. Egymást segítve munkálkodnak a kutatás-fejlesztési projektek, szakdolgozatok és doktori kutatási témák (különösen a mesterséges intelligencia, az adatpiaccal és adatvagyon szabályozással összefüggő kutatások), valamint a digitális bölcsészet, illetve az e-kereskedelem fejlesztéséért.

„Az ELTE-t nem érte felkészületlenül a digitális átállás, hiszen egy több éves hatékony előkészület eredményeként született meg a megállapodás, amelynek fókuszpontja a digitális fogyasztóvédelem, a digitális egészség ipar fejlesztés, a digitális bölcsészet, a digitális innovációs ökoszisztéma park kialakítás, a digitális pedagógus képzés és továbbképzés megvalósítás, az adatvagyonnal, adatpiaccal való kutatások és a mesterséges intelligencia kutatások kiterjesztése” – mondta Dr. Borhy László, az egyetem rektora.

Az együttműködési megállapodás aláírását követően átadták az év elején a DJP által meghirdetett Moór Gyula jogi-tudományos pályázat díjait is. A pályázók három szekcióban – Digitalizáció, Adatvagyon és Mesterséges Intelligencia – nyújthatták be pályamunkáikat, amiben a felsorolt területeken felmerülő jogalkotási és jogalkalmazási kihívásokat, az azokra adható válaszokat elemezték hazai és nemzetközi példák bevonásával.

Dr. Horváth Zita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára kiemelte, hogy a Moór Gyula díjnyertes pályázói nemcsak hazánkban, hanem nemzetközi szinten is kiemelt kutatási területeken írtak meg kifejezetten XXI. századi, nagyszerű pályamunkákat, amelyekre ők maguk és egyetemeik is méltán lehetnek büszkék.

A felhívásra 17 pályamű érkezett, a szekciók első helyezettjei 300 ezer forint díjazásban és egy háromhetes gyakorlati lehetőségben részesülnek a Digitális Jólét Nonprofit Kft.-nél.

[ultimatemember form_id="70"]